top of page

Nyomdakész az anyag?

Frissítve: 2022. nov. 11.

Azért határoztam el magam ennek a bejegyzésnek a megírására, mert nyomdai grafikusként nap mint nap találkozom rosszul összerakott „nyomdakész” anyagokkal. A megrendelők nagy része nem tudja, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie a nyomtatásra alkalmas anyagnak. Persze ilyenkor mondjuk mi azt, hogy a legjobb lenne grafikussal megcsináltatni. Mindenkit arra ösztönzök, hogy keressen egy szakembert (rengeteg van!), sőt még csak keresni sem kell, mert a nyomdák általában alkalmaznak hozzáértő grafikust, aki megrendelésre megszerkeszti a kért névjegykártyát, szórólapot stb. No igen, ez pénzbe kerül, viszont a végeredmény is szép lesz!

Ha viszont valaki mindenképpen maga akarja elkészíteni a tervet, nem árt utánaolvasni a nyomdák honlapján, hogy mit is kérnek pontosan. Általában ezt le szokták írni, de sajnos nem mindenki olvassa el.


Én most a leggyakoribb hibákat szedtem össze, amikkel eddig találkoztam:

  • Nincs kifutó. Mondhatom, hogy ez szinte általános hiba, ha nem grafikus szerkeszti az anyagot. Kifutó akkor kell, ha bármilyen grafika, fotó, színes háttér stb. egészen a lap széléig, tehát a vágásig „kiér”. A kifutóval (mint a nevében is benne van) ezeket a tartalmakat kifuttatjuk még 2-3 mm-rel a vágáson is túl. Azt szoktam mondani, hogy ez amolyan biztonsági terület, ami a vágási pontatlanságok miatt szükséges. A vágógép kése alá ugyanis kötegben helyezik be a papírt, és míg a felső íveket pontosan a kijelölt vonal mentén vágja a kés, addig az alsó íveknél egyre jobban kitolódik a vágás, így ha nincs kifutó, akkor egy fehér csík marad a készre vágott anyag szélén. Az alábbi ábrán a szemléltetés kedvéért magentával jelötem a vágást, vagyis a kész méretet, az azon kívül eső rész a kifutó.


  • Van ugyan kifutó, de a vágójel belelóg. Gyanítom, ez azért szokott előfordulni, mert pl. InDesign programban alapbeállításként a vágójelek 2,117 mm-res eltolással kerülnek rá a dokumentumra, így a 3 mm-es kifutó esetén értelemszerűen a vágójel rajta lesz a kifutón. Akkor nem szokott ez gond lenni, ha amúgy is csak 2 mm-es kifutóra van szükségünk, de könyvnyomtatásnál mi 3 mm-t szoktunk kérni, és arra bizony gyakran rálóg a vágójel, így gyakorlatilag csak 2 mm a hasznos rész belőle. Tehát a vágójel eltolását mindig igazítsuk a kifutó méretéhez! A fenti ábra helyes, az alábbi viszont hibás:


  • Ofszet nyomtatásra szánt anyagban a fekete szöveg színe 4 színből áll össze. Ez főleg a könyvbetű-méretű, hosszabb szövegeknél (kenyérszöveg) probléma. Az ofszet gép a digitális nyomdagéppel ellentétben nem keveri a 4 festékszínt (C, M, Y, K) a különféle színek és árnyalatok létrehozásához, hanem külön nyomja mind a négyet a papírra, amint az végighalad a gépben. Hogy ebből hogy lesznek színárnyalatok? Úgy, hogy nyomtatás előtt az anyagot lerippeljük, vagyis apró kis rácspontokra bontjuk a 4 szín szerint, és ezeket a pontokat nyomtatja a gép a papírra, melyek aztán a szemünkben állnak össze színekké és mintákká. Na most ha az apró fekete betűket nem teli feketével nyomtatja a gép, hanem azokat még lebontja 4 színű rácspontokra, a nyomat csúnya, életlen lesz. Ezért fontos, hogy a fekete szövegek színe mindig így álljon össze: 0% C, 0% M, 0% Y, 100% K


  • Túl kicsi margók. Ez ugye elég relatív. Nem mindegy, hogy szórólapról, névjegykártyáról vagy könyvről stb. beszélünk. Míg egyiknél 5 mm számít kevésnek, a másiknál már 10 mm is kevés lehet. Úgy általában viszont igaz, hogy minél kisebb a margó, annál szembetűnőbb lesz készre vágás után az eltérés az egyes példányok között, éppen a fent említett vágási pontatlanságból kifolyólag. Emellett valljuk be, a keskeny margó kényelmetlen érzetet kelt, rendezetlennek hat az összkép (nyilván itt nem a művészi, vagy tervezőgrafikai kiadványokról van szó, ahol a kevés margó a koncepció része). Egy könyv esetében pedig nem csupán esztétikailag lehet csúnya az indokolatlanul kis margó , de a könyvgerincél az olvasást is megnehezíti, sok bosszúságot okozva. Ragasztókötött könyvek esetében semmiképp se legyen kisebb a margó 15 mm-nél, de jobb, ha 17-18 mm. A cérnafűzött könyvek jobban szétnyílnak a gerincnél, de azért ott is jobb a 15 mm-t tartani.

Ezek tehát a leggyakoribb hibák, de más is elő szokott fordulni, a későbbiekben még azokat is összeírom.

304 megtekintés0 hozzászólás
bottom of page